A születés öröme és fájdalma

Öröm

A Songs of Innocence verseskötetben megjelent Infant Joy című vers az ártatlanság tükrében ábrázolja a gyermek születése körüli örömteli érzéseket. Már a vers legelején megtudjuk, hogy a gyermek csupán két napja született és olyannyira nyitott még minden lehetőség a számára, hogy egyelőre nevet sem kapott a szüleitől. Ő választ saját magának nevet. Örömnek (Joy) nevezi el magát, annak reményében (nomen est omen), hogy ennek fényében élje majd az éltetét.

A második versszakból kiderül, hogy valóban csupa öröm és szépség számára az élet. Ez az ártatlan és tudtalan gyermek nem ismeri még az élet árnyoldalát, a bánatot és a szenvedést. Becéző szavak (pretty you, sweet joy) és énekszó az ő világa. Önfeledten mosolyog. Biztonságban van. 

Bár a versből nem derül ki egyértelműen, hogy ki az, aki ilyen puha melegséggel és féltő szeretettel veszi körbe a gyermeket, de egy kézenfekvő értelmezési lehetőség szerint a saját édesanyjáról van szó, aki már hónapok óta örömmel várta már az érkezését.
 

Fényképezte: Hollie Santos. Forrás: Unsplash

Bánat

A Songs of Experience verseskötetben megjelent Infant Sorrow című vers a tapasztalás szűrőjén keresztül mutatja be a gyermek születését. Már a vers legelején megjelenik a fájdalom, a kín, a szomorúság. Az anya nyögése és az apa sírása kíséri a gyermek születését, aki már a születése első percében tisztában van vele, hogy ez egy zord és veszélyes világ. Erre a magatehetetlen, meztelen, vinnyogó kis lényre a szülők itt nem szeretettel tekintenek, hanem úgy, mint egy a felhőkben rejtőző ördögfiókára (a fiend hid in a cloud), ami meglehetősen furcsa kép, hiszen a felhőkön általában boldog, kövér, aranyfürtű, mosolygó puttók szoktak csücsülni. Érezzük, hogy valami nincs itt rendjén, nem ilyen fogadtatásban kellene részesülnie az újszülött gyermeknek. 

Édemes azt is megfigyelni, hogy a gyermekkel nem egyszerűen csak megtörtént a születés, hanem megállíthatatlanul, nagy lendülettel a világra szökkent (leapt). Vajon mi indokolhatja ezt a különös szóválasztást a költő részéről?  Mind az angol, mind a magyar nyelvben az szökkenéshez egyrészről túláradó, kontrolállhatatlan örömet (pl. ugrál örömében, majd kiugrik a bőréből) másrészről ijedtséget, meglepetést, riadalmat szokás társítani (pl. ijedtében nagyot ugrik). A versszakban szereplő negatív töltetű szavak fényében (groaned, wept, dangerous, helpless, fiend), valószínűleg sokkal inkább az utóbbiról lehet szó, azt sugallva, hogy az erős élni akarás mellett és ellenér is sokként érhette a gyermeket a születés élménye. Ezt erősíti a következő versszakban szereplő erőteljes kép is az apa kezeiben kapálózó (struggling) és a pólyájából kiszabadulni igyekvő (striving) gyermekről. Mintha a földi élet fogságából és láncaitól próbána megszabadulni mindhiába.

Arra azonban a második versszakból sem kapunk egyértelmű választ, hogy miért sírva fogadta a gyermek születését az apa. (Az anya jajgatását könnyen magyarázhatjuk a szülés fizikai fájdalmával, de nem kizárt, hogy az ő esetében is többről van szó ennél.)

• A szülők már előre féltik a gyermeket a földi élet során rá váró nehézségektől és veszélyektől?
• A gyermek születésével kapcsolatos felelősség és nehézségek töltik el félelemmel a szülőket?
• Esetleg valamilyen okból nem várt gyermekről van szó?

Tekintve, hogy a költő nem fogalmazza meg egyértelműen az okokat, bármelyik magyarázat elképzelhető, sőt akár minegyik egyben. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Blake költészetében gyakran visszatérő motívum a szegénység és a szegények helyzete, nem kizárt, hogy itt is egy szegény családról van szó. A gyermek születése vélhetően további nehézségeket jelent a szülők számára, akiknek mostantól egy újabb éhes szájat kell etetniük és magára a gyermekre is küzdelmes élet várni ebben a szegények számára igen szűk mozgásteret jelentő, ám annál több fájdalmat és szomorúságot tartogató anyagi világban.