Diarmuid és Gráinne legendája az ír mitológia egyik legszebb szerelmes története. Tragikus szerelmük sok hasonlóságot mutat Tristan és Izolda valamint at Arthur-mondakör részként fennmaradt Sir Lancelot és Guinevere történetével. 

Lánykérés

Gráinne, Cormac Mac Airt király leánya volt a legtündöklőbb szépség egész Írországban. Sok magas rangú nemes és vezér szerette volna feleségül venni, ám egyikük sem járt szerencsével.

Egy napon az idősödő Finn Mac Cool, a Fianna harcosok csodás képességű és bölcs vezére, akinek dicső tetteit számos bárd megénekelte, elhatározta, hogy első felsége halála után eljött az idő, hogy újra megnősüljön. Elküldte hát követeit Cormac király udvarába, hogy megkérjék tőle a leány kezét.

- Nincs olyan bajnok Írországban, akit Gráinne ne utasított volna vissza, de halljátok a választ az ő szájából - mondta a király.

Cormac király elkísérte a küldötteket Gráinne házába, leült mellé és megkérdezte őt:
- Ez a két ember Finntől érkezett, aki feleségének szeretne téged. Mi a válaszod neki?
- Ha méltó arra hogy a vejed legyen apám, miért ne lehetne a férjem? - felelte erre a leány.

Találkozások

Két héttel később Cormac király ünnepi lakomát rendezett uralkodói székhelyén a Tarában, melyre meghívta Finnt teljes kíséretével együtt.

A nagycsarnokban tartott lakoma során Finn odafordult a mellette ülő menyasszonyához és kérdezgetni kezdte:

- Mi az, ami forróbb a tűznél?
- Az asszonyi érvelés két férfi között - felelte Gráinne.
- Mi az, ami gyorsabb a szélnél?
- Az asszonyi gondolat két férfi között.
- Mi az, ami élesebb a kardnál?
- Az ellenség bosszúja.
- Mi az, ami puhább a pehelynél?
- Tenyér az arcon.
- Mi az, ami fehérebb a hónál?
- Az igazság.
- Mi az, ami feketébb a hollónál?
- A halál.

Látván, hogy nemcsak kivételesen szép, de igazán okos is a leendő felsége, Finn rendkívül elégedett volt a választásával. A sors azonban másképp volt megírva. 

A kereszténység előtti ír uralkodók koronázási székhelye a Tara hegyén ("Fort of the Kings", County Meath, Írország). Az ovális kerítőfalon belül található két köralakú földsánc Cormac házának ("Cormac's House") és az uralkodó székhelynek ("Royal Seat") maradványai. Forrás: Pinterest 

Ezen az estén Gráinne megpillantotta a vendégek között Finn egyik harcosát, a szép és erős Diarmuidot. Az ifjúnak göndör, hollófekete haja és hófehér arca volt. A homlokán egy szerelemfolt (ball sirce) volt, melyre ha egy nő ránézett, képtelen volt ellenállni neki, első látásra beleszeretett. Most sem történt ez másként.

Gráinne rögtön tudta, hogy nem (a valójában saját apjánál is idősebb) Finn, hanem az ifjú Diarmuid a megfelelő férfi számára. Elhatározta hát, hogy megszerzi magának annak szerelmét. Hogy kettesben maradhasson vele, bájitalt csempészett egy hatalmas aranykupába, melyet kézről-kézre adtak a lakomán résztvevők, csak Diarmuid nem ivott belőle. Mikor már mindenki álomba szenderült, Gráinne megpróbálta az ifjút rávenni, hogy szökjön meg vele.

Diarmuid azonban nemcsak az egyik legjobb, legvitézebb bajnoka, de hű barátja is volt Finnek. Látván az ifjú habozását Gráinne egy varázslattal (geas) láncolta magához az ifjút.

Szökés

Két ébren maradt társa azt tanácsolta Diarmuidnak, hogy szökjön el a lánnyal, mert a geas egy megtörhetetlen, bajt és halált hozó varázslat, ráadásul a lány szép is és okos is. Ugyanezt tanácsolta neki Dering, a druida is, ő azonban már óva intette:
- Vigyázz, mert ennek az asszonynak a lábanyomában a halál vár reád. Ennek ellenére vele kell menned.

Diarmuid tehát felfegyverkezett, néhány könnyet hullajtott a barátaiért, majd a lándzsája segítségével egy könnyed ugrással az épület falán kívül termett. Gráinne, aki egy rejtekajtón jutott ki, már várta őt egy mezőn. Diarmuid még egyszer, utoljára megpróbálta lebeszélni a leányt a tervéről. Sikertelenül.

Hajnal előtt nekivágtak az útnak. Átkeltek a Shannon-folyón és egy erdőbe érve Diarmuid sövényből kerítést font hét kapuval, melynek közepén ágyat vetett Gráinne számára puha ágakból és madártollakból.

Üldözés

A megszégyenült, bosszúszomjas Finn a harcosaival üldözőbe vette a fiatal párt, és hamarosan rájuk is találtak a Shannon-folyó túlpartán, ám azok Aengus Óg, a szerelem és költészet istenének (és egyben Diarmuid nevelőapjának) segítségével elmenekültek. 

Több éven át tartó hajsza vette kezdetét, melynek során a fiatalok bejárták Írország és Skócia vidékeit. A csillagok alatt aludtak, barlangokban, hasadékokban, üregekben, sziklák és fák alatt húzódtak meg. Nem hajtották álomra fejüket kétszer ugyanazon a helyen.

Forrás: Pinterest

Szerelem

Az ifjú Diarmuid szenvedélyét, Gráinne nagy bánatára, azonban a menekülés izgalma sem lobbantotta lángra. A csalódott leány egy kristálytiszta patakon átkelve ekképpen bosszankodott a lábjujjain át, a combjára felfröccsenő hűs víz kapcsán:

- Szégyelld magad te patak! Pimaszabb vagy, mint Diarmuid!

Hallván Gráinne gúnyos megjegyzését az ifjú hamarosan bebizonyította a leánynak, hogy milyen szenvedélyes szerelmes is valójában. A leány nem sokkal később már Diarmuid gyermekét hordta a szíve alatt. Az egymásra talált szerelmesek boldogsága azonban nem tartott sokáig.

A Ben Bulben sziklaalakzata (County Sligo, Írország) 
Fotó: Andreas Brunn. Forrás: Unsplash

A beteljesült jóslat

Mikor a Ben Bulben-hegy lábánál jártak, egy vadkan támadt a párra. Diarmuid, annak ellenére, hogy egy jóslat szerint egy vadkan fogja a vesztét okozni, szerelme és születendő gyermeke védelmében gondolkodás nélkül a vadkanra vetette magát. Fegyverei azonban hasznavehetetlennek bizonyultak. Ő maga pedig halálos sebet kapott a küzdelemben.

Gráinne karjába vette a haldokló ifjút. Ruháját átáztatta annak vére. Így talált rájuk az őket üldöző Finn és serege. Diarmuid segítségért könyörgött Finnhez, tudván, hogy csodatévő erejével meg tudná menteni az életét. Régi barátságukra hivatkozva kérte, hogy hozzon patakvizet a két tenyerében és abból adjon neki inni.

Az idős vezér azonban megkeményítette a szívét. Csak akkor enyhült meg némiképp, mikor már saját kísérete is Diarmuid életéért esedezett és tulajdon fia, Oisín párbajra hívta ki, ha nem hajlandó segíteni. Kelletlenül a féltékeny és sértett Finn végül elindult a patakhoz vízért, ám mire visszaért már túl késő volt. 

Gráinne nem sokkal Diarmuid után meghalt. Elemésztette a bánat. Holttestét a szerelme mellett helyezték örök nyugalomra.